2019 év legnépszerűbb növényei és állatai

Az év fája

Az év vadvirága a magyar zergevirág

A magyar zergevirág nyílt tölgyesek, erdőszegélyek növénye. Elsősorban a Dunazug-hegyvidék környékén, a Vértesben, valamint a Mátrában és a Bükkben fordul elő. Máshol már kimondottan ritka, így a Mecsekben, a Mezőföldön és a Duna–Tisza-közén csak igen elszórtan található meg. Európában is csak kis területre korlátozódik: a Kárpát-medencén kívül a Balkán-félsziget keleti felén található meg elszórtan Észak-Görögországig.

Áprilisban már előjönnek a magyar zergevirág jellegzetes tőlevelei, majd hamarosan nagy méretű sárga virágai is megjelennek, amelyekben már csak májusban gyönyörködhetünk. 

Hazai és nemzetközi ritkasága miatt hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Forrás: https://balkonada.cafeblog.hu/2019/01/04/itt-van-az-ev-vadviraga-2019-gyoztese/

Az év madara a gólyatöcs

A gólyatöcs, egyik szép régi nevén – a székigólya, nem véletlenül kapta ezt a népi elnevezést. Hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen, mintegy 302 millió km2-en fordul elő.

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 cm mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. 

A hazai állomány hosszú távú vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat.

Forrás: http://www.mme.hu/2019-ev-madara-golyatocs

Az év hüllője a foltos szalamandra

Hűvös erdeink egzotikus megjelenésű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. 

A folttos szalamandra a legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltűnk, más állattal gyakorlatilag összetéveszthetetlen. Hasa általában szürke, háta és oldala fényes fekete, amelyet világos- vagy sötétsárga foltok tarkítanak. A középhegységi jellegű, hűvös klímájú erdeink lárvanevelésre alkalmas vizei közelében él. Legnagyobb állománya az Északi-középhegységben található a Börzsönytől a Zemplénig, 200-300 méteres tengerszinttől felfelé.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2019/01/05/foltos-szalamandra-az-ev-keteltuje-2019-ben

Az év hala a vörösszárnyú keszeg

A Magyar Haltani Társaság által szervezett közönségszavazás idei győztese a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus). Egyik legszebb hazai halunk, élénkvörös úszói impozáns megjelenést adnak neki. Közepes termetű faj, amely Európában és Nyugat-Ázsiában terjedt el. Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, a lassabb folyóvizek parti zónájában figyelhetjük meg kisebb-nagyobb csapatait, amint a vízfelszín közelében úszkálnak. 

Étlapján meghatározó szerepük van a növényi eredetű táplálékoknak, a fonalas algáktól, a vízinövények hajtásain át a magvakig. Fölfelé nyíló szájáról és élénkvörös úszóiról könnyen felismerhető, de a hozzá nagyon hasonló bodorkával még a kezdő horgászok is gyakran összetévesztik. Pedig a hátúszó helyzete alapján biztosan megkülönböztethető a két faj. A bodorka hát- és hasúszója ugyanis szinte egy függőleges vonalban ered, a vörösszárnyú keszeg hátúszója ellenben jóval hátrébb kezdődik a hasúszóknál.

Forrás: http://haltanitarsasag.hu/azevhala_hu.php

Az év emlőse az eurázsiai hiúz

A Vadonleső program által meghirdetett verseny győztese: aki erdőben él, ahonnan nagyon ki sem teszi a mancsát, 
akinek kölykei, bár már elválasztódnak, de még egy évig az anyjukkal maradnak, 
aki habár őshonos emlősfajunk, mégis alig akad olyan honfitársunk, aki személyesen is láthatta volna, 
aki télen is aktív és speciális felépítésű lábai segítségével szinte siklik a hó felszínén, és olyan nyomokat hagy a hóban, hogy nem látszanak a karmai, hiszen azokat vissza tudja húzni,
aki tavasszal pacsmagol, 
akinek a füleinek felső részét régen fülpamatnak hívták, 
akiről a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a börzsönyi Király-réten erdei iskolát nevezett el,
aki Petőfi Sándort is megihlette, a Magány című versében szerepel jelzőként legalábbis, 
akinek igéző a tekintete.

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2019/01/06/sokan-ismerik-de-senki-sem-latta-a-termeszetben-2019-ev-emloset