2018 év legnépszerűbb növényei és állatai

Az év fája a virágos kőris

A virágos kőris (Fraxinus ornus) Közép és Dél-Európában őshonos kőrisfaféle, a legészakibb előfordulása Magyarország, ahol a karsztbokorerdőkben találkozhatunk vele vadon. Nevezik mannakőrisnek is, mert felsebzett kérgéből édes lé csepeg, amiből főként a mediterrán térségben édességet (mannát) készítettek és gyógyászati célokra is hasznosították.

A beporzó rovarokat csábító ezüstös krémfehér dús virágai illatosak, a vesszők végén nyílnak 10-15 cm-es bugákban, májusban. Törzse igen hamar elágazik, magassága a környezetétől függően változó, 6-20 méteres egyaránt lehet. Terebélyes, gömbölyded koronája laza, kérge sima, szürke színű, rügyei szürkésbarnán molyhosak. páratlanul szárnyalt, ép szélű levelei 5-9 levélkéből állnak. Jól tűri a szárazságot, a szennyezett városi levegőt.

Az év vadvirága a kornistárnics

A kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) Európa nagy részén elterjedt, bár élőhelyeinek kiszáradása, átalakulása miatt mindenütt visszaszorulóban van, emiatt védett Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Svájcban, hazánkban pedig 1982 óta, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Kiszáradó lápréteken, hegyi- és mocsárréteken fordul elő, ám az utóbbi 50 évben számos korábbi lelőhelyéről eltűnt hazánkban is. Előfordulása a hegy- és dombvidékeken, alföldeken is szórványos, hiányzik a Tiszántúl és a Dél-Dunántúl nagy részéről.

Az év gombája a süngomba

A különleges megjelenésű, gyógyhatású, ehető közönséges süngomba (Hericium erinaceus) hazánkban 2005 óta védett, gyűjtése tilos. Az öreg erdők európai szintű ritkulása miatt indokolt az üde bükk- és tölgyerdőkben termő parazita faj védettsége. A termőhely megőrzésével, a holt faanyag megtartásával biztosítható az élő, öreg fatörzsek repedéseiben, üregeiben és tuskókon növő faj fennmaradása. Szeptembertől novemberig terem, 10-25 cm nagyságú, gumószerű, húsos, legtöbbször nyeletlen, fehéres színű felülete szálasan felszakadozó, sűrűn lecsüngő, deres tüskékkel (csapokkal) fedett. Termeszthető faj.     

Az év madara a vándorsólyom

A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli a világ leggyorsabb madarának 2018-at.

A vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma volt, és az ma is. Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl, nagyon is gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett, a legelterjedtebben használt solymászmadár volt. Magyarországon abban az időben a vándorsólyom volt "a sólyom" a többi fajt, például a kerecsent más néven említik a krónikák. 

Az év hüllője az elevenszülő gyík

A gyíkokat hajlamosak vagyunk melegkedvelő állatoknak tekinteni, és a többségükre, köztük a legtöbb hazai fajra ez igaz is. Él viszont egy olyan gyík hazánkban, amely inkább a hűvös, nedves élőhelyekhez kötődik.

Szokatlannak számító szaporodásával messzemenőkig alkalmazkodott a hüllők számára nem kedvezőnek mondható alacsony hőmérsékletekhez. Innen kapta a nevét is. Az elevenszülő gyíkról (Zootoca vivipara Lichtenstein, 1823) van szó, amely a Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaja. Erre a kevéssé ismert állatra és természetvédelmére szeretnék felhívni a figyelmet, ezért az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2018-ban az év hüllőjének választotta. 

Az év hala a balin

A Magyar Haltani Társaság honlapján rendezett közönségszavazás eredményeként 2018-ban a balin viselheti az Év Hala címet. A verseny győztese a három jelöltre beérkezett ötezer-hétszázhetvenegy szavazat 38 százalékát kapta, jelentősen megelőzve a második helyezett domolykót (33%) és a harmadik helyezett kövicsíkot (29%). A balin (Leuciscus aspius) a zömmel békés fajokat magába foglaló pontyfélék családjába tartozik, mégis ragadozó faj. Teste megnyúlt, mérsékelten magas, oldalról lapított. Látása igen jó, érzékszervei fejlettek. Pikkelyei aprók, az alsó úszók gyakran már a fiataloknál is rózsaszínűek, az idősebbeknél pedig kifejezetten vörhenyesek. Nagy növésű hal, jól fejlett példányainak hossza 50-60 cm, de kivételesen az egy métert is elérheti. Az abszolút magyar horgászrekord: 10,54 kg (1991).

Az év gyógynövénye a levendula

A valódi levendula több ezer éve ismert és alkalmazott gyógynövény. Már az ókorban is használták gyógyászati célból sebek fertőtlenítésére, a XV. századtól dísz- és aromanövényként Magyarországon is ültetik.

Európában napjainkban elsősorban nyugtató, szorongásoldó hatása miatt a valódi vagy más néven keskenylevelű levendulát (latinul: Lavandula angustifolia) alkalmazzák a gyógyászatban, de a hagyományos népi gyógyászatban egyéb fajokat is alkalmaznak.