BCE SZARVASI ARBORÉTUM OLDALAI VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA

Hírek

Nordic walking áprilistól az Arborétumban

  Nordic Walking az Arborétumban Nordic Walking vezetett sétára van lehetőség az Arborétumban minden szerdán 17 órától a látogatóknak. Gyülekező a parkolóban, majd bemelegítés és lendületes gyaloglás az évszázados fák alatt, virágzó magnólia cserjék és tavaszi növények között. Szeretettel várja a mozogni vágyó, önmagukért és egészségükért tenni akaró sportos időseket és fiatalokat Fazekas Erzsébet. További információ kérhető: 70/458-5129

Újabb eredmények a késő neolit kori sírok feltárása során

Az első sírtól kb. 1,5 méterre délkeleti irányban, egy újabb 7000 éves, késő neolit kori temetkezést tártunk fel. A jobb oldalára zsugorított, feltehetően felnőtt férfi mindkét alsó lábszárát vörös okkerrel festették be. A harmadik sírt a feltárási terület nyugati, délnyugati részén találtuk meg, erősen bolygatott pozícióban. A sírra ráástak egy későbbi gödröt. A bolygatás a váz felső részét érintette. Feltehetően egy bal oldalára zsugorított, női váz volt. A karcsontokon szintén vörös okkerfesték nyomait figyeltük meg. Az egykori melléklet léte a bolygatás miatt meghatározhatatlan. Az okker egy sötétsárga, barnás földes anyag, amely különféle kőzetek és vasoxid-tartalmú ércek természetben előforduló mállása következtében alakul ki. A lovasi festékbánya hazánk leghíresebb okkerlelőhelye. Itt találták a tudatos festékhasználatra utaló első nyomokat, Magyarország régészeti lelőhelyeire vonatkozóan. Az okkerrel történő befestés nem számít egyedi jelenségnek a neolitikum időszakában. 2015-ben, a lelőhely északi részén végzett ásatás keretében is sikerült 7000 éves, vörös festéknyomos vázakat feltárni. A hazai régészeti anyagban már a kora neolit sírokban megjelenik az okker, ami a késő neolitikum időszakára széles körben elterjed. Az adott korszakban használták az elhunytak befestésére, sírmellékletként, valamint az edények és ékszerek, mint a gyöngyök színezésére is. Az elhunytak esetében, főként az alsó, és felső végtagok csontjain, továbbá a koponyán lehet megfigyelni okkernyomokat. Felnőttek és gyermekek csontjain egyaránt előfordult. Bizonyos esetekben nem bekenték vele, hanem csak beszórták okkerrel a vázakat, vagy – a hamvasztásos síroknál – az égett csontmaradványokat. Botyánszki Anna – Szarka József (feltáró régészek)

Titeket is vár a Pepi-élmény!

A meseszerű Pepi kertben a családi barangolások  alkalmával számos kiegészítő programot is választhattok, ha nem csupán 1-2 órás látogatást terveztek nálunk. A séta során felfedezhető egy izgalmas fa játszótér  – a számos kültéri játék mellett  – a 16 fő számára kényelmes pihenést nyújtó Vendégház mögötti árnyas területen. Bejárható a Csodaösvény kalandtúra a gyermekekkel érkező látogatók nagy örömére interaktív élményekkel. A Konyhakert elnevezésű terület mellett láthatók a “Tündöklő kövek” kültéri kiállítás, a Vendégházban Bolza Mariette csodálatos festményeire és tűzzománc képeire tekinthettek. A két vicces emu, Emma és Karesz a Varázstanya udvarán vár benneteket. Az interaktív botanikai múzeum felfedezése után azonban kár lenne kihagyni  az Üvegház megtekintését, mert a teknősterrárium mellett ásványkiállítás is látható ott, nem beszélve a sok kisebb-nagyobb kaktusz, pozsgás látványáról. Aki végigjárta a Kis Körtúrát, szakvezetéssel kerékpározhat akár az ÓRIÁS Körtúrán is, a távolság nem akadály! A sportos családok, baráti társaságok, diákcsoportok próbálják ki az evezést a Körösön, de akár egy strandröplabda bajnokságot is rendezhetnek a kert új, aktív sportolásra is lehetőséget adó területén. Élményekkel várunk Titeket!

Hétezer éves településrészlet a szarvasi Arborétum területén

Szarvas nyugati határában, az Arborétum északnyugati részén, a Kovács-halom területén a Tessedik Sámuel Múzeum munkatársai megelőző feltárást végeztek, és egy hétezer éves, késő neolit kori, a tiszai kultúrába tartozó településrészletet tártak fel. A feltárást az tette indokolttá, hogy az Arborétum a halomtól délre – ROHU-35 pályázatának megvalósítása során -, egy foglalkoztató épületet tervez megépíteni. Maga a régészeti lelőhely Szarvas egyik legfontosabb lelőhelye, kiemelten védett, őskori leletekben igen gazdag. A halmot először 1655-57 környékén említik az írott források, hivatalosan azonban csak 1875-76 táján írnak róla, mint régészeti lelőhelyről, mikor az első feltárások is rendre megkezdődtek. A lelőhelyen legutóbb 2015 őszén Gulyás András a szarvasi múzeum akkori régésze végzett feltárásokat, melynek során a jelenlegi ásatáson előkerült jelenségekkel megegyező korú temetkezéseket és teleprészletet tárt fel a lelőhely északi részén. A 2019-es ásatás színhelye a központi halomtól, vagyis a késő neolit kori tell-jellegű teleptől délre található, ahol a központhoz tartozó egyik ún. külső településrészletet sikerült megfigyelni. A régészeti jelenségek felső szintje a mai felszínhez mérten kb. 40-50 cm mélyen jelentkezett először, a talaj igen kötött, agyagos-löszös, az objektumok foltja nehezen kivehető, elmosódott volt. Két objektumból egy-egy karcolt díszű, jellegzetesen késő neolit kori kerámiatöredék is napvilágra került, melyek alátámasztották a feltárt településrészlet korát. A településrészlet viszonylag sűrűn, két-háromméterenként gödrökkel tagolt, melyekből viszonylag sok kerámia-, állatcsonttöredék, illetve az egykori házakra utaló patics- és tapasztásdarabok kerültek elő. A gödröktől délre sikerült az egykori felszínre épített, felmenő paticsfalú, oszlopszerkezetes ház kb. öt-hat cölöphelyét is feltárni. A cölöphelyektől ÉK-re egy zsugorított testhelyzetben eltemetett, a csontozat és fogazat alapján kb. negyvenes évei környékén elhunyt férfi vázát tárták fel. A rétegtani megfigyelések, a megbolygatott leletek alátámasztották, hogy a vázat utólag ásták el a településrészleten. A késő neolitikum időszakában általános szokás volt a halottakat a település egy lakott területen kívül eső részébe elásni. A váz mellett nem találtak maradandó mellékletet. A telep kapcsolatrendszerére mutatnak a gödrökből származó, viszonylag nagyszámú, pattintott, kovából és obszidiánból készült kőeszközök töredékei is. Gazdaságukra és gazdálkodásukra a növények őrléséhez használt kb. tenyérnyi dörzskövek, halcsont és a nagyszámú kagylók utalnak. Az utóbbit magas fehérjetartalma miatt nagymennyiségben gyűjtötték, s ették. Botyánszki Anna – Szarka József (feltáró régészek)

Csodaösvény – Új kalandjáték a kertben

Csodaösvény A Pepi-kert új interaktív, felfedező kalandjátéka gyermekeknek, családoknak A Szarvasi Arborétum legújabb attrakciójának a főhősei a gyerekek. A Csodaösvény kalandpálya játék és mese egyben, amelynek során a csapatokat számos próbatétel várja. A játék kezdetén minden csapatot felvértezünk “hamuba sült pogácsával”, vagyis átadunk számunkra egy mesetarisznyát, benne a szükséges segédeszközökkel. Emellett egy füzetet is kapnak, amelynek minden oldala újabb állomáshoz vezeti el őket, és egyre közelebbről megismerkednek a mesével is. A Cél, kideríteni, hogy milyen veszély leselkedik a Pepi-kertre, és megmenteni a kert tündérét. Játékidő: 1,5-2 óra (időkorlát nincs, mindenki a saját tempójában haladhat) Ajánlott csapatlétszám: 2-7 fő (igény szerint módosítható) Ajánlott életkor: 5-10 éves gyerekek, felnőtt kísérettel A játék érinti a kert legszebb részeit és nevezetességeit, így egyben a csapatok felfedezhetik az arborétumot is. A kalandpálya végén – a mesetarisznya leadását követően – minden csapat apró jutalomban részesül, és egy emléklapot is hazavihet. Bejelentkezés: 70-547-2986 vagy 70-389-8364