Főoldal Történelem Tevékenységek Áruda Térkép Évgyűrű Programok Árak Megközelítés Kapcsolat Vendégkönyv Játék












Aktuális időjárás Szarvason Pártai Lucia ajánlásával



2017 legnépszerűbb élőlényei

2016-01-27 10:15:00

 

2017 legnépszerűbb élőlényei

Mint minden évben, így 2017-ben is megválasztották az év élőlényeit internetes szavazás keretében azzal a céllal, hogy egy éven keresztül nagyobb figyelmet kapjanak az egyre inkább veszélyeztetett növény- és állatfajok, illetve a kevésbé ismert fajokat ismeretterjesztő kiadványokkal, cikkekkel és természettudományi rendezvényeken, előadásokon népszerűsítsék.

 

Az év fája a vadalma

Az év fája címet 2017-ben a vadalma nyerte el az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) által 20 éve indított versenyben megelőzve a fehér nyárt és a virágos kőrist. A vadalma (Malus sylvestris) egész Európában elterjedt fafaj. Hazánkban a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálható, de kis egyedszámú populációja miatt veszélyeztetett fajnak számít.

                      

                      (www.neuszisz.web.elte.hu)              (www.kepgugu.hu)

Általában 6-10 méter magasra nő. Koronája sűrű, kérge szürkés, tojásdad alakú levelei fűrészes szélűek. Ötszirmú, erős illatú, fehér és rózsaszín virágait április-májusban hozza. Apró, zöld színű, pirossal árnyalt, fanyar ízű, kemény húsú termése szeptember-októberben érik. Gyümölcséből annak idején zselé, almabor, pálinka és ecet készült, illetve magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javasoltak.

Forrás: www.azevfaja.hu; www.neuszisz.web.elte.hu

A vadalmafa egy szép példánya az Arborétumban a Kilátóval szemközti körút mellett a naspolya szomszédságában található.

 

Az év vadvirága a hóvirág

2017-ben a hóvirág lett az év vadvirága a Magyar Természettudományi Múzeum által hetedik alkalommal meghirdetett szavazáson. Magyarországon több hóvirágfajjal is találkozhatunk, például a pompás-, redőslevelű-, és levantei hóvirággal, valamint az őshonos kikeleti hóvirággal. Ez utóbbi faj nyerte az év vadvirága címet. Hazánkban 2005. óta védelem alatt áll, így hagymáinak és virágainak gyűjtése tilos.

 

                              

                               (www.uvegmuvesz.hu)

A hóvirág (Galanthus nivalis) az egyik legismertebb tavaszi virágunk. Évelő növény, az amarilliszfélék tagja. Hazánk hegy- és dombvidékein, a nyirkosabb üde erdőkben és cserjésekben sokfelé megtalálható, az Alföldön viszont igen ritka. A tavasz első hírnökeként már a hóban is nyílik. Virágzása februárban kezdődik, de a hegyekben akár májusig is elhúzódhat. Hengeres szárán két levél és egyetlen, három sziromlevélből álló virág található.

Forrás: www.evvadviraga.nhmus.hu; www.sokszinuvidek.24.hu; www.mosthallottam.hu

Kora tavasszal az Arborétum bejáratánál magasodó kocsányos tölgyek alatt, a Titkok Kertje előtti udvarban és a magnóliás út mellett nyílnak különböző fajta hóvirágok.

 

Az év gombája a világító tölcsérgomba

A világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius) kapta az év gombája 2017 címet a Magyar Mikológiai Társaság által 12. alkalommal rendezett online szavazáson. Neve onnan ered, hogy néha a gombatesten vagy szövedékén megfigyelhető a biolumineszcencia jelensége, amelynek következtében sötétben foszforeszkál.

 

                    

                     (www.wikipedia.hu)

Élő vagy korhadó fák tövében találkozhatunk ezzel a csoportosan növő, feltűnő gombával. Tölcséres kalapjának színe narancssárgától a sötétvörösig terjedhet, mérete változó, 4-20 cm széles lehet. Lemezei sűrűn állnak, 4-20 cm hosszú tönkje megnyúlt, egyenes vagy kissé görbe, lefelé fokozatosan vékonyodik. Húsa narancssárga levet tartalmaz, szaga gyenge, de sajátságos avarszag, íze kissé csípős lehet. Mérgező, hánytató hatású, de mérgezése többnyire nem súlyos. Sokan szedik tévedésből vörös rókagomba helyett.

                          

Forrás: www.wikipedia.hu

Világító tölcsérgombát az Arborétum területén leggyakrabban a Mitrovszky-kertben lehet látni, de nyári és kora őszi napokon nyirkos időben a kert bármely területén előfordul.

 

Az év madara a tengelic

Az év madarának 2017-ben a tengelicet választották a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának keretében. A tengelic (Carduelis carduelis) Magyarország és a kontinens egyik legszínesebb pintyféléje. Elterjedési területe Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjed. A fajra jellemző sárga-fekete-fehér szárnymintázat és az idősebb madarak fején látható piros-fehér-fekete sávok miatt könnyen felismerhető.

                    

                        (Fotó: Orbán Zoltán)

Hossza 12 cm, testtömege 14-19 gramm. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal is kiegészíti. Különösen kedveli a platán és a nyár termését. Hazánk egyik leggyakoribb fészkelő madara. Sík és dombvidéken egyaránt előfordul, a települési kertek, parkok, fasorok gyakori költőfaja. Fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként 5 tojást rak. Szinte mindig csapatosan látni és a madáretetőknek is gyakori vendége.

Forrás: www.mme.hu; www.wikipedia.hu

A tengelic az Arborétumban a gyakran előforduló, rendszeresen fészkelő madarak közé tartozik. A kertben néha jellegzetes színű tollát is meg lehet találni.

 

Az év rovara a nagy szarvasbogár

Az év rovara 2017 címért folyó küzdelem győztese a nagy szarvasbogár lett a Magyar Rovartani Társaság és a Magyar Természettudományi Múzeum által hetedik alkalommal kezdeményezett közönségszavazáson. A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Magyarország és egész Európa legnagyobb termetű bogara, a hegy- és dombvidékek tölgyeseiben mindenütt előfordul. Hazánkban védett rovar.

 

                   

                   (www.mttmuzeum.blog.hu)            

Testének alapszíne sötétbarna, rágói rendszerint vörösesek. A 3-8 cm hosszú hímek jóval nagyobbak a nőstényeknél és csak ők viselnek hatalmas, 1-2 cm hosszú, fogazott aganccsá alakult rágókat, amelyekkel a párzást megelőzően verekednek, míg végül az erősebb letaszítja a gyengébbet az ágról.

                

                   (www.krzysztofsztaba.pl)

Lárváik 5 évig fejlődnek a tölgyfák nagy, elhalt gyökereiben, majd a kifejlett szarvasbogarak május-júniusban bújnak elő a talajból. Csupán néhány hétig élnek, majd a párzás után elpusztulnak. Lassan és nehézkesen repülnek. A nőstények általában csak egyszer, párzás után kelnek szárnyra. Nem táplálkoznak, hanem a lárvakorukban felhalmozott zsírraktárt élik fel, legfeljebb a tölgyfák nedvét nyalogatják.

Forrás: www.mttmuzeum.blog.hu

Érdekes jelenség az Arborétumban június-júliusban a nagy szarvasbogarak rajzása, amely leginkább meleg nyári napokon, alkonyatkor és este a tölgyesek környékén figyelhető meg.

 

Az év hala a harcsa

2017-ben az év hala címet a harcsa szerezte meg a Magyar Haltani Társaság honlapján indított lakossági szavazáson.  Mióta a vizák eltűntek vizeinkből, legnagyobb halunk a harcsa (Silurus glanis). Hosszú életű ragadozó hal, amely egész életében növekszik. A kifejlett példányok 1-1,5 méteresek, 10-15 kg súlyúak, de testtömege a 100 kg-ot, hossza pedig a 2 métert is jóval meghaladhatja.

                     

                        (www.horgaszvizkatalogus.hu)

Széles szája és hosszú bajsza miatt már a gyerekek körében is népszerű. Csupasz, nyálkás, fekete vagy szürke színű testét nem fedi pikkely. Nagyon jó szaglással rendelkezik. Éjjeli ragadozó, leginkább a keszeget, sügért és compót kedveli. Ikráit általában júniusban rakja le. A hím gondosan őrzi és védi az ivadékokat egy hónapos korukig.

Magyarországon a gyors folyású patakokat leszámítva szinte mindegyik vizünkben megtalálható. Kedvelt élőhelyei a lassú folyók és az állóvizek. A horgászok egyik kedvenc zsákmánya, valamint szálkamentes, ízletes húsa miatt az egyik legkedveltebb étkezési halunk.

Forrás: www.haltanitarsasag.hu; www.horgasz.hu; www.mosthallottam.hu





<<Vissza


www.pepikert.hu - 2008   |       |    a honlap készítői    |    látogatók száma: