Tölgyfa

fotó a növényről

fotó a növényről

A tölgyfát a népi gyógyászat már évezredek óta ismeri és használja. Írásban először a híres német botanikus Hieronymus Bock Kreutterbuch (1539) című könyvében találkozhatunk vele. A modern botanika több száz fajt különített el a tölgyek nemzettségében, amelyből azonban csak 3 faj szerepel a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben: a kocsányos tölgy (Quercus robur L.), a kocsánytalan tölgy (Q. petraea (Matt.) Liebl.) és a molyhos tölgy (Q. pubescens Willd.). A fenti három faj friss, fiatal ágainak aprított, szárított kérge (quercus cortex) adja a drogot.(1) A fiatal törzsekről, valamint a max. 10 cm átmérőjű ágakról a kérget márciustól májusig gyűjtik. A lehántolt kérget vékony rétegben jól szellőző helyen kell szárítani. kb. 3 kg friss kéregből lesz 1 kg száraz drog.(2)

            A kocsányos és kocsánytalan tölgy is 30-40 m magas, hatalmas koronát nevelő fa, ugyanakkor a molyhos tölgy csak 10-20 m magasra nő. Mindhárom tölgy kérge fiatalon sima majd a kocsányos tölgyé mélyen barázdálódik, a kocsánytalan tölgyé sekélyen, míg a molyhos tölgynek négyszögletes cserepekre repedezik. Leveleik alakja hasonló: visszás tojásdadok vagy elliptikusak, mindkét oldalon karéjosak. A molyhos tölgy levei mindkét oldalukon csillagszőrösek, míg a másik két tölgyé jellemzően kopaszak. Ahogy neve is utal rá a kocsányos tölgy makkjai 2-10 cm hosszú kocsányon függő kupacsban ülnek, általában 1-5-ös csoportokban. A kocsánytalan tölgynek a kupacsai ülök, vagy nagyon rövid kocsányon függnek. A kupacsok mindkét makkot kb. 1/3-ig fedik, míg a molyhos tölgynél kb. a feléig. Itt a kupacs molyhos és ülő vagy rövid kocsányú.(3)

            A drog fő hatóanyaga a különböző tanninok vagy cseranyagok, amelyből 8-20 %-ot tartalmaz. A tanninok jól ismert összehúzó (adstringens), gyulladáscsökkentő (antiphlogistikus) és vérzéscsillapító (haemostyptikus) hatású anyagok. Tradicionálisan aranyeres panaszok esetén ülőfürdőt készítenek, ekcéma borogatására, szájnyálkahártya gyulladások esetén alkalmazzák öblögetésre, illetve enyhe fokú hasmenés esetén.(4)

            Ülőfürdő készítéshez 500 g kérget 5 liter vízben 15-20 percig főzik. A főzetet átszűrik, majd a fürdővízhez öntik.(5)

Felhasznált irodalom:

  1. Dr. Paál Tamás, Dr. Kőszeginé Dr. Szalai Hilda, Dr. Nagy Anita, Dr. Kertész Piroska, Posgayné Dr. Kovács Edit, Dr. Takács Mihály, Dr. Németh Tamás, Dr. Jankovics Péter és Nyíri Judit (2006, szerk.): Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadás IV. B kötet. Országos Gyógyszerészeti Intézet, Budapest.
  2. Bernáth Jenő (2000): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  3. Tóth Imre (2012): Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Tarkavirág Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Dunaharaszti.
  4. Dr Ewa Widy-Tyszkiewicz (2010): Assessment report on Quercus robur L., Quercus petraea (Matt.) Liebl., Quercus pubescens Willd., cortex, European Medicines Agency Committee on Herbal Medicinal Products (EMA/HMPC/3206/2009)
  5. Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet és Szabó László Gy. (2012): Gyógynövények ismerete, A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai. Galenus Kiadó, Budapest.

Járd be a kertet virtuálisan!