Hársfa

A hársfa az egyik legismertebb és leggyakrabban használt gyógynövény. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv szerint a drogot a kislevelű hárs (Tilia cordata Miller), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos Scop.) és a közönséges hárs (Tilia x vulgaris Hayne) egész, szárított virágzata, illetve ezek keveréke adja (tiliae flos).(1) A begyűjtött virágzatokat 6-8 cm vastagon elterítve, jól szellőző, árnyékos helyen szárítjuk gyakori forgatás mellett. A szárított drog sárga vagy aranybarnába hajló színű, a sötét vagy megfeketedett részeket el kell távolítani. 1 kg szárított drog kb. 4 kg friss virágból lesz.(2)

Magyarországon mindhárom hársfaj honos. A kislevelű hárs 20-25 m magas fa, alacsonyan elágazó terebélyes koronát növeszt. A fa kérge csak idősebb korára repedezik meg, fiatalon teljesen sima, sötétszürke színű. Levelei 3-7 cm hosszúak és szélesek, kerekdedek, hirtelen kihegyezett csúcsúak, szíves vállúak fűrészes szélűek. A levéllemez felül kopasz, sötétzöld, míg a fonákon kékes-, szürkészöld, az érzugokban rozsdabarnára színeződő szakállszőrökkel. Sárgásfehér, édes illatú virágai 5-11-es csoportokba rendeződve június második felében nyílnak. 5-7 mm átmérőjű, vékony falú gömbölyű makktermése alapvetően sima, enyhén molyhos felületű. A fentiekkel szemben a nagylevelű hárs hosszabb életű és magasabbra növő fa, amelynek levelei nagyobbak és fonákukon az érzugokban a szakállszőrök fehéres, sárgás színűek. Virágai általában 3-as csoportba rendeződnek. Makk termése kemény falú és 5 bordájú. A közönséges vagy európai hárs a fenti két faj hibridje, ezért fenotípusában mindkét faj jegyei felfedezhetőek.(3)

Hazánkban honos még az ezüsthárs (Tilia tomentosa Moench), amely nevét ezüstösen csillogó levélfonákáról kapta. Ezt a hatást a teljes levélfonákot beborító csillagszőrök okozzák, amelyek a murvaleveleken is megjelennek és ezek okozhatnak allergiás reakciót is. Emiatt nem szokás gyűjteni.

A hársfavirág sokféle hatóanyagot tartalmaz: legnagyobb mennyiségben nyálkaképző monoszacharidokat (3 %), flavonoidokat (kempferol, quercetin, stb.), klorogénsavat, aminosavakat, illóolajokat kb. 0,1 % mennyiségben (citral, citronellal, citronellol, stb.) és egyéb anyagokat (pl. tannin, stb.). Érdekesség, hogy a hársfatea ízét alapvetően a nyálkaanyagok és a tannin aránya befolyásolja. Ha 2 % vagy nagyobb mennyiségben van jelen a teában a tannin, akkor ízletesebbnek érezzük.(4)

A hársfavirágot önmagában vagy teakeverékekben alkalmazzák meghűléses betegségekben izzasztó, köptető, nyálkaoldó hatása miatt. Vizelethajtó teakeverékekben is szerepel, illetve enyhe nyugtató hatása van. Az alábbi teakeverékben egyenlő arányban van: hársfavirág, csipkebogyó, bodzavirág és kamillavirágzat. 2 kávéskanálnyi teakeveréket leforrázunk 2 dl vízzel és 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük és ezt követően fogyaszthatjuk.

Felhasznált irodalom:

 

  1. Paál Tamás, Dr. Kőszeginé Dr. Szalai Hilda, Dr. Nagy Anita, Dr. Kertész Piroska, Posgayné Dr. Kovács Edit, Dr. Takács Mihály, Dr. Németh Tamás, Dr. Jankovics Péter és Nyíri Judit (2006, szerk.): Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadás IV. B kötet. Országos Gyógyszerészeti Intézet, Budapest.
  2. Bernáth Jenő (2000): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  3. Tóth Imre (2012): Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Tarkavirág Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Dunaharaszti.
  4. Ioanna Chinou (2012): Assessment report on Tilia cordata Miller, Tilia platyphyllos Scop., Tilia x vulgaris Heyne or their mixtures, flos, European Medicines Agency Committee on Herbal Medicinal Products (EMA/HMPC/337067/2011)

Járd be a kertet virtuálisan!