Galagonya

A több tucat galagonya faj közül csupán néhány faj az, amelyet gyógynövényként használunk. Leggyakrabban az egybibés galagonya (Crataegus monogyna Jacq.) és a cseregalagonya vagy kétbibés galagonya (C. laevigata Poir.), illetve ezek hibridjeinek drogját gyűjtik, amelyek Magyarországon is őshonosak. A fekete galagonya (C. nigra Waldst. et Kit.), az ötbibés galagonya (C. pentagyna Waldst. et Kit.) és az francia galagonya (C. azarolus L.) szintén szerepelnek a gyógynövényként gyűjthető galagonyák között a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben⁽¹⁾, azonban a fekete galagonyát kivéve nem honosak hazánkban. A fekete galagonya gyűjtését viszont kérem, hogy mellőzze mindenki, mivel szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján⁽²⁾, mint veszélyeztetett faj és hazánkban is védett⁽³⁾!

            A továbbiakban az egy- és kétbibés galagonyáról, mint hazánkban gyűjthető fajokról lesz szó. Alapvetően mindkét faj néhány méteres nagyságú cserjévé vagy kis fává nő. Ágaik tüskések. Leveleik 1,5-6 cm nagyok, de a kétbibés galagonyának általában a mérettartomány kisebb széléhez közelítenek a levelei. A levéllemezek 3-7 osztatúak. A kétbibés galagonya levele kevesebb karéjra osztott és az öblök a levéllemez felét nem érik el, míg az egybibés galagonya levele több szeletre osztott és mélyen, majdnem a főérig nyúlik a bemetszés. A levéllemez széle a kétbibés galagonya esetében egyenlőtlenül, sűrűn fűrészes, míg az egybibésen a csúcs felé ritkásan fogazottak. Virágai fehér színűek és kellemetlen szagúak, amelyek felfelé álló bogernyőben csoportosulnak és április-május környékén nyílnak. Nevéhez hűen az egybibés galagonya virágaiban egy bibeszál található, míg a kétbibésben 2, ritkán 3. Borsó vagy babszem nagyságú termésük gömbös vagy elipszoid alakú, fénylő skarlátvörös színű. A csontáralma termés szeptember-október folyamán érik és a bibeszámmal egyező vagy annál kevesebb mag található bennük.⁽⁴⁾

            Gyógyítás céljára a virágos hajtásvéget (Crataegi folium cum flore) illetve a termését (Crataegi fructius) gyűjtjük. A virágokat és leveleket tartalmazó ágvégeket (Crataegi summitas) napos időben az első virágok kinyíltát követően szedjük. Használjunk metszőollót és kesztyűt mert a tüskék vége könnyen beletörik az ember bőrébe. A gyűjtött drogot jól szellőző helyiségben szárítsuk, ahol a közvetlen napfény nem éri. A száradási arány kb. 5,5:1. A terméseket a teljes érés elején érdemes szedni (ha már megfonnyadtak, ellágyultak, akkor nem alkalmasak drognak) és 60-70 C fokon lehet szárítani. Fontos, hogy a szárítás alatt a termések élénkvörös színe sötétedhet valamelyest ugyan, de a megfeketedett drog értéktelen. A száradási arány 4-5:1.⁽⁵⁾

            A drog hatóanyagai közül a flavonoidok (a virágos hajtásvég 1 %, míg az áltermés 0,1 % összflavonoid tartalmú) és az oligomer procianidinek (az áltermés 1-3 %-ot tartalmaz), amelyek hatásosságát kísérletek is bizonyítják. A farmakológiai és klinikai vizsgálatok többféle jótékony hatást is igazoltak. Fokozza a szív pitvarokban az összehúzódás erejét (pozitív inotróp), kezeli a szív ritmuszavarait (antiaritmiás), a szív verőereinek (koronária) fokozza a vérellátását, csökkenti a szívizom oxigénigényét és a szabadgyökök számát, amivel védi a szívet (kardioprotektív), bizonyos esetekben csökkenti a vérnyomást.^(6,7)

A fentiek alapján a galagonya a szív egyik nagy barátja. Napi 2-3 alkalommal érdemes 2 dl teát készíteni belőle úgy, hogy az egy nap alatt felhasznált összes drog mennyisége 5 g-nál ne legyen több. Hatása késleltetett és nem túl erős ezért több héten keresztül kell fogyasztani, hogy tapasztaljuk a pozitív eredményt. Természetesen a háziorvossal való konzultáció ebben az esetben is nélkülözhetetlen!